About
Location :
Added by Jopie, at 25 May 2014
Gallery
Add missing information
10 Reviews
-
07 October 2017
Good value for the price
response / report this review -
25 August 2017
Nagyon szép helyen van. Korrekt, tiszta szobát és bőséges finom vacsorát kaptunk. Kis családi vállalkozás, nem nagyüzemi vendéglátás.
response / report this review -
05 August 2017
Lovag Vár a neve.
response / report this review -
13 July 2017
Lelkes amatőrök lelkesség nélkül.
- A vendég fogadás abból állt, hogy egy fiatalember útba irányított minket, arra fel van a pince, foglaljanak helyett. (kvázi keresd a helyed paraszt). -
- Az étlapot úgy kellett kikönyörögni, majd ezt követően kaptunk egy kockás füzetet !!!! írjuk fel ki mit kér. Igen, írjuk össze mi, mit akarunk. Nos nagy nehezen összeírtunk, mi kell, erre az volt a reakció, hogy egyrészt a fele nincs, a másik a felét hozzuk már ki.
- Mivel nem volt olyan bor amit tetszett, kiküldtek helyette valami szörnyű olcsó pancsot. Gyakorlatilag 300 Ft-os hipermarket borral próbálták helyettesíteni az Irsai Olivért.
- Egyszer csak megjelent az egyik pincérszerű valaki, és elkezdte kettesével kihordani az előre megrendelt csülköt. Se egy kérdés, hogy előtte inna-e valaki valami aperitifet, se kenyér előre, se semmi. Csak elkezdte rettenetes amatőr módon kettesével kihordani a kaját egymaga egy 25 fős társaságnak. Na ekkor már az én agyam is eldurrant a magyaros vendéglátás eme csúcsától, és megkérdeztem némi éllel, nem lehetne mondjuk előtte a savanyúsággal és a salátával kezdeni rendelést. Mert hát egy zsíros csülökre mondjuk jól esik a káposzta sali.
- Itt kezdődött az első váltás. Vagy elfogytak a másik vendégcsoport tagjai, vagy valamit észleltek, hogy nem igazán vagyunk vidámak, de egyszer csak megjelent a házinéni a lányával(?). És megkérdezte, miért akarunk salátát. Miért? Hát mondjuk erre nehéz mit válaszolni. De arra végképp nehéz, hogy az indoklás a következő volt: maguk menüt rendeltek, salátát nem, egyébként a vendégek ehhez az ételhez (főtt füstölt csülök) nem szoktak savanyúságot rendelni. Néztük egymást egy ideig, mint az egyszeri horgász a kifogott kecskebékával, majd ezután szintén éllel kértem, hogy azért kérdezzük már meg a vendégeket is erről. - Nos a vendégek 80-90 százaléka rendelt savanyúságot, salátát. A röhej az egészben még az volt, hogy a kajakihordás, ami közben felgyorsult úgy kellett leállítani, hogy ne már a kihűlt csülökhöz érkezzen a felmentős savanyú… A kenyérre meg már nem is emlékszem. De az első italrendelést leadhattuk végre, és került szóda fröccshöz. Megérkezésünk után, mintegy órával. Hurrá!!!
- Nos lassan megérkezett a saláta is, a pincérszerű gárda lassan kialakult, elkezdték hordani a kaját. Ami egyébként az igazság kedvéért jó volt. De a körítés hozzá Közben szállóigévé alakult, hogy a „vendégek nem szokták”… Hát lassan ők is felismerték, hogy nem leszünk barátok, majd ezért elkezdtek ingerültebbek lenni. Jó, én nem mondom, hogy egy 25 fős társaság enyhén jókedvű állapotban könnyű vendégcsapat, de egy profi vendéglátós ilyenkor korrigál. Hát ez itt nem történt meg. Lement a kaja, megittuk ami iható volt, és beszélgettünk, énekeltünk. Kint a pince előtt dohányoztak egy páran, és a megérkezett a kulcsszereplő. Egy ronda, de annál kedvesebb, aranyosabb francia bulldog. Természetesen rögtön elkezdték simogatni, én magam is. Cuki volt, na… Sajnos az egyik kollegánk, nem éppen szalonképes módon, ez igaz, de azt mondta, hogy olyan rövid az orra ennek a dögnek, orrba se lehetne vágni… Poénnak szánta. Valahogy így, közben simogatta az állatot kedvességgel. Csak a Nagy Manitu a megmondhatója, hogy hogyan, de ez valahogy a szakember gárda fülébe jutott, és mire hozzám került a kutya a simogatásban, megjelent a „pincérszerű” lány ökölbe tett kézzel. Majd olyan lebaszást kaptunk, hogy ilyenben még vendéglátó helyen nem volt részem. Ez nem egy dög, hanem az ő kis kedvence, egy fancia-angol bulldog, és aki hozzá mer nyúlni, annak vége…. tovább nem részletezném. - Hát csak pislogtunk, mint béka a kocsonyában, majd elnézést kértünk, hogy nem akartunk mit bántani, csak vicceltünk, mindezt úgy, hogy közben a kis kedvenc hanyatt fekve böködte a kezem, hogy vakargassam tovább a pociját… Mondanom sem kell, tényleg életveszélyben volt a kutyus.
- Ezek után nem kértük már a kávét. Csak a számlát.response / report this review -
20 June 2017
Nyitva tábla ellenére zárt étteremet találtunk. A telefont sem vette fel senki.
response / report this review -
20 September 2016
Hagyományos ételek nagyon drágán. A teraszon kényelmetlen párna nélküli fapadok. Délutánra az ételek elfogyva.
response / report this review -
05 June 2016
Elvarázsolt hely, szó szerint! Imádjuk!
response / report this review -
11 May 2016
Nálunk mindig a vendég az elsö!
response / report this review -
05 March 2016
Házias ízek, otthonos környezet, kedves és figyelmes kiszolgálás. Nagyon hangulatos kis vendégház, ahol szívesen látták kiskutyánkat is. Aki Cseszneken jár ne hagyja ki ezt az élményt!!! :)
response / report this review -
01 June 2014
Luxus
response / report this review
